Nyaralás 2. nap

Most (13:17) itt írom a hűvös szobában Málác Naplóját, vetem gépre az eddigi eseményeket, ő kint kuksol a házikójában a kertben. Lássuk mi történt ma eddig:
Az éjszaka eseménytelenül telt. Málác urat kissé borzasan találtam reggel, biztos ő is mosakodott, mint a gazdája. :D Adtam neki egy kis cukkinit, meg paradicsomot, elfogadta, pontosabban befalta. Kicsit később késztetést éreztem magamon,hogy ölbevegyem. Ez még a kutyás korszakomból maradt viselkedésmaradványom, mert Mókuskát imádtam ölelgetni. :)
Tisztán éreztem Málácon, hogy mennyire idegen neki ez a hely, és figyelmesen hallgatott egy madarat, melynek a hangja távolról malac ui-zásnak tűnt. Majd visszatettem a helyére, és vártam az ebédfutárt. Közben beszéltem hozzá, hogy nyugi, nincs semmi baj, ő meg prüntyögni kezdett. Hirtelen észrevettem kint egy macskát, és sikerült róla egy távoli képet lőnöm. (Képeket majd csak hazatértem/-tünk innen, azután csatolok!). Csak körüljárta a birodalmat,  a kertet, majd elmászott. Azért jó itt vidéken, mert közel vagyok a Természethez, jóban vagyok a darazsakkal is az udvaron, nem üldözöm őket, és mindig pozitív érzéseket sugárzom feléjük, egyedül a szúnyogokkal gyűlik meg időnként a bajom, de most azokkal sincs sok gondom. Viszont darazsat a házban NEM tűrök el. Én megmondtam nekik telepatikusan,hogy én sem foglalom el az odújukat, ők se tegyék az enyémmel! Nagyon jó most a kapcsolatom a Természettel, és ez jól is esik nekem. ;) Na, de ott tartottam, hogy a macska után Málác feléledt a ketijében egy kis vakarózás után, elment szénát enni, inni, majd magokat enni. Próbáltam róla "cute" képeket fotózni, de nem igen lehetett, mert amint közelebb vittem a masinát a ketrechez, odarohant és szaglászott, két lábra állt:
-Étel? Étel! Hol az étel? Kaját AKAROK!
Erre megsimogattam az orrát, ő eltűnődött azon,hogy ez mi már megint, de nem kaja, majd visszament szénázni. :) Hirtelen megláttam egy piros autót, oh, a futár! Kiszaladtam, átvettem a kaját, majd elmagyaráztam a szőrségnek, hogy el kell mennem vásárolni. Elvittem magammal a kihozott kutyakaját, mert a közösségi ház mellett mentem el, és gondoltam odaadományozom nekik. De senki nem volt ott, így betettem a kertbe. Visszafele menet már egy autó állt ott, és a kutyatápos zacskó is fel volt állítva (én fektetve tettem le), és a pasi aki az autójához ment, nagyon megbámult. Remélem nem vett fel a kamera, hogy én tettem oda a kutyakaját. Pedig csak jót akartam, hiszen nekem nem kell, de az itteni kutyáknak jó lehet!!!
Voltam vásárolni, majd hazajöttem, és kivittem a kertbe Málác uraságot. Leültem egy kényelmes nyugágyra, és olvastam. (Bár itt nem annyira spártaiak a körülmények, azért hiányzott nekem a folyékony szappan, mert itt csak egy kis szappancsonk volt. Namármost aki állattal él együtt, annak a kéz- ill. testhigiénia betartása alapvető feladat! Ezért mikor megvettem a folyékony szappanomat, fellélegeztem. Meg vagyok mentve! :)) Közben fél szemmel Málácot néztem mit csinál. Rávetette magát a fűre és 10 perc alatt letarolta azt az övezetet. Valszeg szúnyogírtó gépek húztak el felettünk. Ilyenkor MINDEN alkalommal felnézett az égre, és két lábra állt (volna), de nem tudta megtenni, mert a ketrec teteje alacsonyan van. Szóval tökéletesen tisztában van azzal, hogy "be van kerítve". Aztán amikor arrébb húztam egy "dúsabb legelő felé" a ketrecet, bepánikolt, be is pisilt, majd betűzött a házába. A szőre egyébként nő vissza, szerintem szeptemberre megint hosszúszőrű Málác lesz. :) Utána elvonult a házába sziesztázni.  Felújítanak a szomszédban egy házat, és két munkás nagyon jókat beszélget, még hallgatni is mulatságos. :) Szerintük villanyszerelőnek lenni a legjobb foglalkozás... Amúgy amíg ezek beszéltek, Valaki elkezdett lájtosan ui-zni A KERTBEN!
Azelőtt meg se mukkant itt kint...no, szóval adaptáció kipipálva. Az előbb (14:18) megszólalt egy varjú a közelben, szintén egy kis lájtos "kár"-t elejtve...imádom a varjakat! Most a kertben vagyunk laptopostul. :) (Kicsivel később): Még csak 3:30 PM van... oooolyan alssan telik az idő! Pedig számítógépes játékkal játszom, Leonardo Da Vinci nyomában, meg olvastam is. Máláccal nektarint ettünk, bár ő csak egy körömnyit evett. De előtte hívtam cuppogással, arra mindig jön, semmi reakció. :( Két perc múlva egy óóóóriási nyújti-mújti és ásítás, majd előre vánszorgott a kajáért, amit behúzott a házába. :) 4: 20 PM: A munkások hülyéskednek, csak beszédfoszlányok jönnek át a levegőn keresztül, de jót röhögök rajtuk. Füstöl valaki, de ma megteheti, hétfőn legális. Milyen jó, hogy lenyírtam Málác szőrét! Így is beleakadt valami növénydarab a fenekénél lévő minimális szőrébe. Minden bejövetel előtt leellenőrzöm őt tetőtől-talpig. Amikor ma visszatettem a ketijébe, egész hamar feltalálta magát, mondjuk Punky-szagú alom volt a lábai alatt. :) Adtam neki paprikadarabot, befalta, majd jött kunyizni, de mivel nem kapott semmit, elment magot enni. Nem cicózik holmi hosszan tartó koldulással bíbelődve... :D Otthon ugyanilyen egyébként. :) Hirtelen egy hangyának tűnő valamit láttam iszkolni a ketijében ezért benyitottam hozzá, de nem találtam sehol a kis tettest. Elbújt. Emez meg megijedt, hogy WTF?! Amíg vártam,hogy előbukkanjon a hangya (nem bukkant), simogattam Málácot. Ő meg elnyúlt kéjesen a forgácsba, kinyújtotta a hátsó lábait is, mint a kutyák. Amikor viszont feladtam a keresést, és abbahagytam a vakarását, méltatlankodó "kuruttyolással" kelt fel. Aztán nyújti-mújti és kajakunyera megint. Adtam neki gyömbérszeletet, megkóstolta de kiköpte. Apu erőszakoskodott még vasárnap, hogy etessem a malaccal is, mert egészséges. Gyorsan paprikaelsősegélyben részesítettem őt, amit befalt. Mikor letettem akkor is kapott egy paprikacsumát, és teljesen olyan volt, mint otthon, odajött a rácshoz, rágta, meg a kijáraton ki akart jönni... Punky adaptálódott egy nap alatt! Mondjuk meglepődtem? Csak egy picinykét...iciripicirit. ;)